A 2500km hosszú 'Vad Atlanti Út' (Wild Atlantic Way) déli részén kanyargunk, félszigetekről ki és be, zöld lankák birkákkal pöttyözött keskeny útjain tekeregve, és természetesen mindig az Atlanti-óceánnal a háttérben. Furcsa módon errefele viszonylag kevesebben tévednek az Ír-szigetre látogatók közül, mint Cork vagy Galway városának közvetlenebb környékére, pedig itt, Cork-megye nyugati végében viszonylag kisebb területen is rengeteg az izgalmas felfedeznivaló. Most ezek közül is olyat ajánlok nektek, ahova kevesen sétálnak fel, ugyanakkor önmagában akár az óceáni kilátásért is megéri, és könnyen útba is ejthető: irány a Knockdrum kőerőd! Na jó, a maradványai..:-)

A helyszín különlegességét az archeológusok is régóta felfedezték, de magáról az erődről csak annyit tudnak, hogy valamikor 2000 évvel ezelőtt épülhetett. Persze a leletek tanúsága szerint sokkal korábban is éltek már itt emberek, és a kőerőd is talán már egy korábbi, csillagászatilag pontosan tájolt építmény romjain jött létre, de erről teljesen biztosat eddig ők sem tudtak kideríteni. Sőt, ez alatt az erőd alatt néhány földalatti folyosó is húzódott állítólag.

A kilátásból egyértelmű, milyen stratégiai jelentősége lehetett egykor az erődnek: a víz felől érkezőket minden irányban azonnal észre lehetett innen venni, és északra, a szárazföldi megfigyelőhelyek felé könnyedén jelezhettek is a többieknek a veszélyről.

A szigeten található legnagyobb kőerőddel, a Staigue erőddel vagy a donegali  'Grianán of Aileach' erőddel szokták hasonlítgani. Azokat sokkal jobb állapotban találjátok, és méretükben nagyobbak is, de teljesen más részén találhatóak a szigetnek. (Knockdrum méretei: 29 m az átmérője, 2 m falmagasságú, 3m széles falakkal.) 

Skibbereen és Castletownshead között, Farrandau közelében, egy óceánra néző magaslaton találhattok rá. Tipikus eset, amikor a GPS-re nem érdemes hallgatni, így azt javaslom, ne is magát az erődöt jelöljétek be célpontnak, hanem inkább a megadott útszéli koordinátát írjátok be, mert különben van rá esély, hogy légvonalban ugyan közelebb juttok, de szinte biztos, hogy átjárhatatlan magánterületen és bozótoson keresztül akar majd átvinni. Amint sikeresen megtaláltátok az éppen csak egy autónyi félreállót, akkor már sima ügy, egy ún. tipikus zöld 'boreen'-on sétálhattok végig: 

Ja, hogy mi is az a boreen? Ez egy keskeny út, ami nagyon tipikus a vidéki Írországra: legtöbbször kövezetlen, és nem elég széles ahhoz, hogy 2 autó elférjen egymás mellett, sokszor fű is nő a közepén, vagy mint itt, az út teljes szélességében. A szó az ír 'bóithrín' szóból átvett angolosan kiejtett verzió, jelentése 'utacska' vagy 'kis út'. Rengeteg ilyen 'boreen'-on fogtok autózni, ha hosszabb autós túrára szánjátok el magatokat a szigeten, de ilyen szabályosan benőtt és dús zöldet azért ritkán lehet lelni! Ha végigsétáltatok a zöld úton, egy éles balkanyarral 99 lépcső visz fel tovább a dombra. (Tipp: Akárhogy süt is a nap, dzseki vagy meleg felső legyen nálatok, mert az atlanti szélnek nagyon kitett a hely.)

Sat. Nav. : 51.529037, -9.189171 (Tipp: Ha nincs hely az útnál, pár száz méterre van egy kis templom, annak a parkolójában is meg tudtok állni és onnan visszasétálni.)

Ajánlott látnivalók még a környéken:

Történelmi érdeklődésűeknek: Gurranes Stones (szemben a másik dombon, nagyon közel!); Skibbereen Heritage Centre; 

Tengerpartok: Traguma Beach; Sandycove Beach (kisgyerekeseknek); Ballyalla (kisebb móló és kavicsos part egy úszásra); Owenahincha Beach; Tralispean; (aki mediterrán tengerhez szokott, az vigyen magával wetsuitot is, mert a vízhőfok itt nyáron is maximum csak 13-14 fok, akárhogy is ragyog a nap! Ilyen ez az óceáni élet:-) )

Túrázóknak: Mizen Head félszigete ; Sherkin Island (10 perc kompozás Baltimore-ból); Cork Whale Watch; Toe Head; Lough Hyne (kajakozásra ideális); Lough Abisdealy; Baltimore Beacon