Talán megbocsátjátok nekünk, ha mai írásunkban rendhagyó módon elhagyjuk Írországot és sokatoknak talán jóval ismertebb, egészen "egzotikus" tájakra látogatunk: irány a nyári, forró Magyarország és a Balaton:)

A Külső-tó háttérben a Füredi-öböllel az Apáti-hegyről

Tihany, és az egész Balatonba nyúló és azt két medencéjére osztó félsziget örökkön örökké nagy szerelmem a hátterében húzódó Balaton-felvidékkel együtt. Azt hiszem, nincs ember Magyarországon, akinek különösebben be kéne mutatni ezt a vidéket. Igazán szerencsésnek vallom magam, hogy gyerekkorom óta szinte évről évre élvezhetem levegőjét, a Cser-hegy Balaton fölé magasodó vadregényes ösvényeit, levendulaillatú mediterrán klímáját, meleg nyári éjszakákon a tó éjfekete, selymes vizét a csillagos égbolt alatt lebegve. Így aztán én most inkább olyan kis titkokról és érdekességekről mesélnék nektek, melyeket sok-sok évnyi nyaralásaink alkalmával fedeztünk fel a félszigeten csavarogva és talán Nektek is érdekes lehet, ha erre vinne utatok.

A félsziget meghatározó képét vulkanikus erők alakították ki évmilliókkal ezelőtt, melyről napjainkban két óriási méretű kaldera tanúskodik. Ezen krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két tó: a Külső-tó, mely főleg a vízimadarak paradicsoma, és a Belső-tó, mely ma főleg a horgászok és csónakázók kedvenc helye. Az utóvulkáni működések mementói az ismert gejzírkúpok is, melyek közül az egyik legszebb az Aranyház: fehér szikláit aranysárga zuzmó borítja, innen az elnevezés. Ráadásul itt alakult Magyarország első tájvédelmi körzete még 1952-ben, ami később észak felé tovább bővült és ma már a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.

A partvonalból a természeteshez leginkább hasonló állapotban a félsziget délnyugati oldalán a Sajkodi- és Bozsai-öböl maradt meg. A Bozsai-öböl a Balaton egyik utolsó, csaknem háborítatlan nádasa. Az öblöt part menti kaszálók és láprétmaradványok kísérik és ritka madárfajok egész sorának nyújt költési lehetőséget (pl. nyári ludak, barna rétihéja), az emlősök közül pedig jelentős a vidraállománya is.

"Csiperkével rendszeresen kiszöktek az északnyugati öbölhöz. Itt, a félsziget tövénél a fák összeértek a vízparti nádassal. Már régen felfedezték, hogy a bokrok takarásában kis tisztások rejtőznek, ahol nagyon finom erdei gyümölcsök teremnek. Málna, szeder, áfonya, kökény, mikor minek van szezonja. Most éppen szamóca." (részlet Nyulász Péter: Helka - A Burok-völgy árnyai című könyvéből)

A bencés apátságot ugyebár senki el nem mulasztaná, aki Tihanyba téved, és persze jól is teszi, de talán kevesebben tudják, hogy a félszigeten a hajdan három településből két Árpád-kori község (Újlak és Apáti) még a török időkben elpusztult és a mai napig két templomrom tanúskodik egykori létezésükről. Az apáti templom a XII-XIII. században épült, a félsziget északi bejáratánál található közel a 71-es úthoz, ma felújított állapotában tekinthető meg. Az Újlaki templomrom a félsziget rév felőli csücskében, a Szarkádi-erdő szélén bújik meg, és talán legizgalmasabb az egészen egyedi faunájú (hőscincér, szarvasbogár, pettyes gőte, barna ásóbéka, fekete harkály, zöld küllő, karvaly, füleskuvik, erdei sikló) erdőn keresztül gyalogtúrával felfedezni. Az egyenes záródású szentély feltehetően keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat-indulások.

Apáti templom a 71-es út mellett

A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, és Tihanynál már abban az időben is létezett vízi átkelőhely. Miután I. András király 1055-ben itt építtette meg a királyi család temetkezőhelyét (a háromhajós román csarnokkripta az egyetlen korabeli épségben fennmaradt magyarországi királyi temetkezőhely ma is látogatható, és itt nyugszik az 1060-ban elhunyt király is) és föléje a monostort, kezdetét vette a bencés apátság élete. Az apátság birtokai már alapításkor sem csupán a félszigetre szorultak, hanem a Balaton déli oldalán (Somogy) is számos terület tartozott az irányítása alá, a birtokok könnyű megközelítése pedig fontos szempont volt. A Cser-hegy déli oldalán megalakult egy révészfalu (ez volt Újlak) és a Balaton szemben fekvő partján, Szántódpusztán egy másik. A kompközlekedés folyamatos felügyeletet igényelt még akkor is, ha a komp ekkor még messze nem járt rendszeresen. A komp maga rendszerint Tihany védett öblében pihent és Tihany felől könnyedén átjuthatott, aki akart, míg a Szántód felől érkező forgalomnak várnia kellett. Az innen átkelni kívánó utazó jelentkezett a révésznél, aki füstjelekkel jelezte tihanyi társainak az érkezőt. A Szántódpuszta felől felszálló füst könnyen látható volt a tihanyi hegyoldalból, így azonnal indulhattak is az utasokért komppal a túlpartra. A révészfaluban a szakképzett révészeken és halászokon túl az átkelés védelmére ide telepített katonaság is helyet kapott. A megnövekedő népesség miatt vált szükségessé a templom építése is.

A tihanyi visszhangot kipróbáltátok már? 1848-as leírás szerint a füredi vendégek Tihanyba kirándultak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismételte. Ugyan az echo a XX. században állítólag folyamatosan egyre gyengült, szélmentes, csendes időben - különösen este - ma is hűségesen ismétli szavainkat.

Tihany a Belső-tó felől

Az Akasztó-domb ma leginkább parkolójáról ismert, ahol autóról egyszerűen két kerékre is válthatunk, ha kedvünk tartja azzal bejárni a félsziget zúgait, de a hegy neve eredetileg onnan ered, hogy Zsigmond király 1417-ben pallasjogot adományozott az apátságnak gonosztevők elfogására, elítélésére és kivégeztetésére és a bitófát ezen a dombon állították fel. Van egy csak Tihanyban alkalmazott halfogási mód is, az ún. "látott hal" és azt is erről a hegyről végezték: a hegytetőről a halásztársaság egyik tagja, a "hegyenjáró" figyelte a garda-csapat vonulását és jelzéseivel innen irányította a vízen várakozó, halkövetésre kész társait.

Kevesen tudnak az Óvárról, ami a térség legrégebbi földvára és még kelta lakói is voltak. Az ehhez csatlakozó halomsírok szintén említésre méltók.

A keleti medencére néző magas bazalttufa sziklafalban a XI-XIV. század között ortodox görög szertartasú remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint, ami Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep. A cellacsoportokból ma már csak három látható, a többit az 1952 évi sziklaomlás temette be. A barátlakások a faluból könnyen megközelíthetőek gyalogosan vagy a bevállalósabbaknak akár terepkerékpárral is. Közelében található Tihany egyetlen forrása, a Ciprián-forrás is.

"Akkoriban még a tóról hordtam fel a vizet, nehéz tömlőkben. Ez a fránya kölyök viszont kitalálta, hogy ás egy kutat itt fenn a pásztorlaknál. De hát mindenütt csak a szikla, abba meg beletörik az ember bicskája. Mégis összeturkált itt nekem mindent, amiért meg is kapta a magáét. Erre dühösen elszaladt, és közben elbotlott egy fagyökérben, ami a sziklafal repedésébe kapaszkodott. No, akkor azon kitöltötte a mérgét. Addig cibálta, míg ki nem szakadt. Meg is lett a nagy ijedtség, de nem is amiatt, hanem mert a helyén víz fakadt ki a sziklafalból! Szaladt vissza ijedten Ciprián, hogy segítsek, mert bajt csinált - mosolygott az öreg. A nagy heveskedését persze nem dícsértem meg, de azóta is onnan hordom az innivalót a Ciprián-forrásról - kuncogott." (részlet Nyulász Péter: Helka - A Burok-völgy árnyai című könyvéből)

A tihanyi hajóállomás Káli Nagy Dezső tervei alapján 1909-1911 között épült, az egyik legrégebbi a Balatonon. Karcsú ívű mólójáról 10-15 perces túraút vezet közvetlenül az apátsági templomhoz, így akár sétahajóval vagy vitorlással érkezve a félszigetre sem kell lemondanunk annak bebarangolásáról. Ma már ráadásul gyalogolnunk sem kell feltétlenül: mind a hajóállomástól, mind a kompkikötőtől kisvonat visz fel a hegy tetején lévő településre.

A 71-es úttól csak kicsit beljebb, a fentebb már említett apáti templomromtól indul a Lóczy-tanösvény, mely egész sor érdekességen vezet minket végig: Apáti-hegy, Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Szarkádi-erdő, a gejzírmező, Aranyház, Tihany, Kiserdő, Óvár, Barátlakások, Ciprián-forrás, és végül a hajóállomásnál végződik. Ha nagyon elszántak vagyunk, egy nap alatt is teljesíhetjük az összes állomást, de szerintem nyugodtan kiragadhatjuk saját kedvenceinket vagy ha hosszabb időt is eltöltünk a térségben, szakaszaira is bonthatjuk kedvünkre, mert nagy nyári melegben kifejezetten tikkasztó az útvonal.

Fazekasház, Tihany

"Az eredeti legenda szerint Sió, a Balaton tündére, hosszú küzdelmek után végül kibékült a Bakony varázslójával, Kamorral, s a béke jeleként egy aranybuzogányos nádvesszőt fúrt a földbe, Kamor viszonzásképp pedig egy cserfaágat, ezzel egyesítették erőiket: a víz és az ércek gyógyító hatalmát. Így tört föl Balatonfüreden a gyógyító ásványvíz, s tette a várost évszázadokon át messze földön híressé.

Ha Balatonfüreden jársz, látogass el a Vitorlás térre! Az ottani vízjáték, a földből feltörő vízsugarak, ezt a megbékélést jelképezik, amikor a Balaton és a Bakony legendás alakjai a földbe szúrták pálcáikat. Csoda hát, ha ezen a ponton ünnepelték meg a könyv szereplői Helka és Ciprián hőstetteit? Igen, csoda, és igen, legenda, amely ezzel a könyvvel újjáéled - reméljük, a te szívedben is! Őrizd meg, és add tovább!"- Nyulász Péter utószava saját, Helka - a Burok-völgy árnyai c. könyvéhez

*****

Köszönjük szépen a kiegészítéseket és pontosításokat Csizmazia Andrásnak, helyi idegenvezetőnek, aki úgy ismeri a környék titkait és történelmét, hogy bátran rábízhatjátok magatokat, bármely évszakban, ha Tihanyban jártok! (részletes infok itt: https://hosszulepes.org/hu/seta/amirol-a-visszhang-hallgat)

*****

Lehetőségek, ötletek a félsziget felfedezéséhez (a teljesség igénye nélkül):

Ajánlott séták profi helyi vezetővel: http://tihany-info.blogspot.hu/2011/06/setak-turak-szakvezetessel-tihany.html

- Levendula látogatóközpont, szürkemarhák a Belső-tónál (http://welovebalaton.hu/latnivalok.kultura/muzeumok.kiallitohelyek/levendula.haz.latogatokozpont)

- szabadtéri színpad kicsiknek es nagyoknak (http://www.tihanyiszabadterijatekok.hu/)

- gyertyafényes mise/koncert az apátságban

-Tihanyban kalózmúzeum, Bencés apátsági múzeum (http://www.panoptikum.hu/a-kalozmuzeumrol.html)

- ARTPLACC minden évben : kortárs művészeti kiállítások, filmek, gyerekfoglalkozások, beszélgetések, játékok

- hétvégi termelői piac a révkikötő melletti szabad területen, PLACC PIAC

- szombatonként BioBalaton-piac Bfüreden (Tihany felőli végén)

- Ferenc-pince: a félsziget egyetlen pontja, ahonnan a Balaton mindkét medencéje egyszerre belátható

- Gejzír-étterem, szabadidőpark és jatszótér a Belső-tónál

- borkóstoló prg-ok a félsziget pincéiben

- Malackrumpli bisztró (biobalaton, helyi/friss termelői különlegességek, házi sörök) - Balatonfüred tihanyi végénél (https://www.facebook.com/malackrumpli)

- kalandpark partmenti úton (http://www.kalandsziget-tihany.hu/)

- terepbringázás vagy túrázás a Csúcs-hegyen keresztül (Sajkod - Belső-tó -Tihany)

- a félsziget tele van "geoládákkal", kalandvágyóbbaknak érdemes keresgélni (részletek itt: http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=199)

- kirándulás a gejzírkúpokhoz és a Külső-tó környékére át a levendulamezőkön

- sétahajózás/vitorlázás a Balatonon

- barátlakásokhoz túra akár gyalog, akár bringával (meredek erdei terep)

- Circo Soluna családi társulat előadásai a felvidék kis falvaiban

- éjszakai úszás a Balatonban forró nyári éjjeleken                      

Referenciák, linkek, könyvajánló:

Lipták Gábor: Aranyhíd

Nyulász Péter: Helka - A Burok-völgy árnyai

Nyulász Péter: Ciprián

P. Baracskai Erika: Sirálytánc a Balaton felett

www.tihanyipercek.hu

Wikipedia - Tihany (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tihany)

Balaton-Felvideki Nemzeti Park Igazgatóság -(https://bfnp.hu/magyar/nyitolap/ )