2016. március 25. írta: Kelta Vándor

Carrowkeel sírkamrái

"Meggyújtottam három gyertyát és vártam egy kicsit, hogy hozzászokjon a szemem a sötétséghez. Minden úgy volt bent, ahogy a bronzkori ember hagyta 3-4000 ezer évvel ezelőtt. Világosbarna por lepett be mindent. A központi kamra üres volt, azonban mindhárom oldalkamrában elégetett emberi csontmaradványok voltak. Mellettük lapos kövek, melyeken a kint elégetett testek maradványait behozták. Találtunk még kőből készült gyöngyöket, szarvasagancsból készült eszközöket és agyagedény maradványokat is."

kép: Mivel a sírok magánterületen vannak, és a szigetre amúgy is jellemző módon rengeteg a szabadon kóborló birka, csak kapun keresztül megközelíthető a völgy

kép:Robert Lloyd Praeger az 1911-es feltárásnál (forrás:www.itsligo.ie)

Így emlékezett vissza Robert Lloyd Praeger, mikor belépett Carrowkeel ősi temetkezési helyszínének egyik folyosósírjába. Az 1911-es expedíció volt az első feltárás a bronzkor óta, amikor a sírokat lezárták. Praeger azonban tévedett, ő ugyanis a sírokban talált tárgyak alapján becsülte meg az építmények korát is, későbbi szénizotópos vizsgálatokból azonban kiderült, hogy azok legalább 5100-5400 évesek.

kép: A G-sír

Carrowkeel egyike az Ír-sziget négy legnagyobb neolitikus folyosósír komplexumának. Itt 15 sír található, melyből nyolcat tártak fel a sokak szerint inkább kincskeresésnek nevezett 1911-es ásatások során, utalva arra, hogy Pragerék rohammunkában dolgoztak és helyrehozhatatlan károkat is okoztak több sírban is. Mindegyik sír betűjellel van azonosítva, ezek alapján találhattok rájuk, ha magatok indultok neki a túrának. Itt egy térkép hozzá:

kép: A G-sír belülről

Carrowkeeltől nem messze, szintén Sligo-megyében található Carrowmore is, eredetileg több, mint 100 sírral. Loughcrew-nál (Meath-megye) több, mint 30 sír van, a legismertebbek pedig ugye a Boyne-folyó völgyében (szintén Meath) találhatóak, ahol a rekonstruált és vezetéssel látogatható Newgrange is fekszik (erről egy korábbi posztunkat itt olvashatjátok: http://keltavandor.blog.hu/2015/11/20/egy_osi_titok_newgrange). Szakértők szerint valószínű, hogy Sligo sírjai épülhettek korábban, míg Meath-megye nagyobb és már motívumokkal is díszített építményei későbbiek.

kép: A K-sír bejáratakép: A K-sír 1911-es rajza (forrás: Voicesfromthedawn)

kép: A beomlott H-sír bejárata

Szent Patrick napjára remek időt jósoltak, így elhatároztuk, hogy felfedezzük Carrowkeel környékét. Átautózunk a sziget legelőkkel tarkított központi részein. Az Atlanti-óceán felé közeledve kezd izgalmasabbá válni a táj, ahogy megpillantunk néhány mészkőfennsíkot, melyek egyikén a sírok is ott magasodnak. A főútról letérve keskeny, kanyargós utakon kanyargunk felfelé. Annyira kevés a hely, hogy csak egész lassan haladunk, mivel egy szembe jövő autó rögtön megállásra kényszeríthet, nem is beszélve a kószáló, váratlanul felbukkanó birkákról. Persze ők már gyakorlottak ebben és hamar kitérnek. Végül elérünk egy kapuval lezárt, csodás völgy bejáratához. Áthajtunk a kapun és egy elágazás után egy még keskenyebb, köves földúton araszolunk tovább, mely a magasabb részeken igazi kihívás így terepjáró nélkül. Végül ez az út is megszűnik és innen már gyalog mászunk feljebb egy ösvényen, amíg szemünk előtt fel nem bukkan az első kőrakás. Előszedjük lámpáinkat és bekúszunk a sötétbe a nehéz kőlapokkal fedett bejárati nyíláson.

Néhány méter után elérjük a központi kamrát (belső magassága kb 3.5m lehet) ahol már fel is tudunk egyenesedni. Innen keresztalakban további oldalkamrák nyílnak. Masszív kőoszlopok tartják a nehéz kőlapokból összerakott tetőboltozatot. További sírokat is megnézünk, többségük azonban már beszakadt, mivel az 1911-es feltárások során, rengeteg követ eltávolítva, felüről próbáltak bejutni sokukba. A legtöbb sír bejárata Sligo-megye legmagasabb hegye, a Knocknarea irányába néz, ahol Carrowmore sírjai is fekszenek. Amíg a lányok egy ingókőre másznak fel, mi Gergővel elindulunk a Mullaghfarna-plató felé a bozótoson keresztül. Átmászunk egy kerítésen, de egy kisebb letörésnél inkább megállunk, mert lejjebb egy nagyobb szakadékot látok. A Mullaghfarna-platón egy neolitikus falu maradványai találhatóak, közel 160 kör alakú kőház alapjaival. Feltételezések szerint a sírok építői lakhattak itt. Az autóhoz visszatérve a gyerekek nagy örömére piknikezünk egyet a szikrázó napsütésben, majd továbbindulunk a közelben fekvő, legendáiról híres Keash barlangjai felé, de erről majd egy következő posztban írok nektek.