A Sheep’s Head félsziget túraútjain
2020. július 31. írta: SimonffyT Zsuzsa

A Sheep’s Head félsziget túraútjain

Ha ránéztek az Ír-sziget térképére, akkor jól látszik, hogy a délnyugati csücskében olyan, mintha 'öt ujja’ lenne. Ezek mindegyike valójában egy-egy Atlanti-óceánba nyúló félsziget kacskaringós, keskeny utakkal, tehén- és birkalegelőkkel, viharos szelek szaggatta partokkal. Ezek közül a legkeskenyebb, és egyben legkevésbé látogatottabb délről a második kis nyúlvány, maga Sheep’s Head félszigete. 
p1100964.JPG

p1100986_1.JPG

A Wild Atlantic Way eme kieső szegletében persze tényleg sosem pezseg őrült tempóban az élet, és ez az első alkalom nekünk is, hogy erre tévedtünk. Ugyanakkor ez a 40km hosszú félsziget igazi paradicsom a túrázni vagy bringázni szeretőknek. A félszigeten 250 km-nyi túraút húzódik és kerékpározásra is van legalább 100 km-nyi. (Aki ez utóbbira vágyik, Ballydehobból vagy Bantryból érdemes elindulnia a körre.) Mivel az egész félsziget mindössze 4-5 km széles, ezért a legtöbb útról végig csodás a kilátás az Atlanti-óceánra. Persze ha valaki szeretné, Bantry városából indulva egy 88km-es kört is végiggyalogolhat. (Ehhez  ezen a linken találtok helyi szállás- és útvonaltippeket is.) 

p1100976.JPG

p1110294.JPG

A félsziget fokán a világítótoronyhoz vezető túra a leglátványosabb és a legjobb választás azoknak, akik csak kevesebb időt szánnak gyaloglásra és inkább a tengeri ételek kóstolgatásával töltenék itt az idejüket. Ehhez a túrához autóval addig kell menni a fok irányába, ameddig csak az út engedi, itt Bernie kis teázója a tájékozódási pont és itt van a parkolónk is, ami a túra kiindulópontja. Mi a kék nyilas útvonalat követtük, ez jelöli a Lighthouse Loopot, vagyis ez visz a világítótornyhoz a fokra. (A piros a félszigetet körbefutó túrautat jelöli, és egy szakaszon a kettő egybe is esik.)

p1100965.JPG

p1100970.JPG

p1110291.JPG

A sziklákkal és birkákkal teleszórt terepen a Lough Aheenhez vezet először az út, majd egy kis fahídon áthaladva és a sziklák közötti ösvényt követve érjük el a fokot. A kövekből kirakott helikopterleszálló után kibukkan egy egész kicsi világítótorony. Vicces, hogy alattunk! Hosszú rozsdamarta lépcsősoron ereszkedünk le hozzá, hogy onnan is körbe tudjunk kémlelni. Nem ritka itt, hogy bálnákat is lehet látni a partról, így ez az a túra, amire mindenképpen érdemes egy távcsövet is bedobni a hátizsákba. (Nekünk most nem jöttek.)p1100973.JPG

p1100978.JPG

p1110295.JPG

p1110297.JPG

p1110296.JPG

p1110301.JPG

Többször is kisétáltunk ide a világvégi kis világítótoronyhoz abban a pár napban, amit itt töltöttünk. Maga a fény sem jelez állandóan a toronyban, csak viharos időben és sötétben. A világítótorony egyébként viszonylag újnak számít, még akkor is, ha már 1968-tól működik itt. Az ide elvezető út hiánya és a fok elhagyatottsága miatt a felszerelést, az építőanyagokat mind-mind helikopterrel szállították idáig a 9 km-re fekvő Kilcrohanból. Állítólag legalább 250 kör kellett hozzá, mire befejezték az építkezést és a prizma, a lencse, a kezelő pult és minden egyéb elengedhetetlen tartozék eljuthatott ide! Sőt, 19 villanyoszlop is kellett, és ezek is mind-mind helikopterrel érkeztek...! Szerintem ennek tudatában már nem is csoda, hogy ilyen kicsi lett maga a torony (7m) :-)

p1110298.JPG

p1110305.JPG

p1110307.JPG

p1100984.JPG

Amin idáig eljutottunk a déli oldalon, az a kényelmesebb, lankásabb, és kitaposottabb verzió az északi oldalhoz képest. Aki nem túracipőben jött, inkább erre is menjen vissza.  Az északi oldalon visszatérni vadabb terep, keskenyebbek, bokát próbálóbbak az ösvények, elmaradnak a deszkapallók is.  

p1110317.JPG

p1110321.JPG

p1110322.JPG

Az északi oldalon a Bantry-öböl látványa kíséri végig az utunkat háttérben a Beara-félsziget vonulataival, amint beleereszkedünk a zöld ezernyi árnyalatában pompázó völgybe...és itt még szélcsend is lett hirtelen! Szó szerint az óceánba vezet minket az út, egy kiszögellésnél kerülnünk is kell, mert az ösvény bele is szakadt  már az óceánba...egyszerűen kizuhantak alóla a sziklák. Kevésbé kitaposott itt az út, több a kaptató, és az atlanti vidékre jellemzően őrült tempóban jönnek-mennek a felhők a fejünk felett.

p1110319.JPG

p1110330.JPG

p1110325.JPG

p1110333.JPG

Ennél a jelzésnél kell lefordulni a parkoló irányába jobbra (nyugati irányból érkeztünk). Édemes figyelni, hogy nehogy elmulassza az ember, de szerencsére nehezen hagyható figyelmen kívül.

 p1110334.JPG

Innen már közel a parkoló, csak egy kisebb vonulaton kell átvágni, hogy visszataláljunk az autóhoz. Az út végig elég jól jelölve van, talán ez az a szakasz, ahol jobban kell figyelni, merre kanyarog az ösvény, itt benőhetik a növények. 

p1110336.JPG

 p1110341.JPG

Ahogy visszaérünk a Dunmanus-öböl felőli oldalra, újra arcunkba csap a szél. A távolban kivehetőek a szomszédos Mizen Head-félsziget sziklái, ahol már vár is ránk a következő napi túránk helyszíne...

img_0944_2.jpg

p1110335.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://keltavandor.blog.hu/api/trackback/id/tr2916084164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.