Tonelagee-túra, Wicklow-hegység, Írország
2016. november 09. írta: Kelta Vándor

Tonelagee-túra, Wicklow-hegység, Írország

Kirándulás a szív alakú tóhoz

dsc_1053.JPG

dsc_1050.JPG

A Wicklow-hegység egyik legérdekesebb túraútja a rengeteg izgalmas közül:) A Glenmacnass-folyó völgyében, az azonos nevű vízeséstől alig feljebb indul és a szabályos szív alakú Lough Oulert (Ouler-tó) megkerülve 817 m-re mászunk fel a Tonelagee csúcsára, ami a harmadik legmagasabb hegy a Wicklowban. Tiszta, felhőtlen napokon keleti irányban egészen a walesi Snowdonia hegységig el lehet innen látni.

dsc_1059.JPG

dsc08450.JPG

Maga a túra kiegyenlített arányban tartalmaz emelkedőket, ereszkedést, lankás részeket (szint összesen: 500m), de a patakvölgybeli indulás, az átkelések és a tőzeges-mocsaras felszín miatt mindenképpen rendes, a bokát erősen tartó, vízálló túracipő ajánlott (lehetőleg lábszárvédővel kiegészítve), hogy ne nedves lábbal kelljen végigbotladoznunk az egészet, ami ugye jelentősen megkeserítheti az élményt. Száraz időben is rengeteg a sáros rész, és az aljnövényzetben megbújó, váratlan gödrök külön nehezítik a haladást (főleg ha elveszíti vki az ösvényt, ahogy velünk is nem egyszer megtörtént).

dsc08453.JPG

A néha jobban, néha egyáltalán nem jelölt ösvényt elég nehéz megtalálni ugyan és bizonyos szakaszokon nagyon is könnyű szem elől téveszteni, főleg mert rengeteg szarvascsapás is szegélyezi utunkat. Mi számos alkalommal elvesztettük a lábunk alól, de mivel jól belátható a terep, azért jó ha tudjuk, melyik a Tonelagee-hegy, és figyeljük a többi - remélhetőleg nálunk jóval felkészültebb és nagyobb helyismerettel rendelkező - kiránduló (feltéve ugye, ha vannak!) mozgását, mert akkor nem nehéz visszatalálni a megfelelő kerékvágásba:) A csupasz, dimbes-dombos tőzeglápos felszínen viszonylag könnyű meglelni a helyes irányt, ha nagyjából ismerjük, merre akarjuk teljesíteni a kört (óra mutató járásával azonosan vagy ellentétesen). Mi ellentétesen csináltuk, és eszerint is írok róla.

dsc08459.JPG

dsc_1077.JPG

A túra északi irányban, a patak mellett indul, nekünk gyönyörű napsütéses, novemberi napunk volt. (OK, ez kellett ahhoz, hogy belássuk a terepet! Ködös, felhős időben ne induljatok útnak, ha nincs helyismeretetek vagy helyi vezetőtök!) Ahogy elhagytuk a medret, azonnal óriási szél kapott el, így dicsértük magunkat, hogy utolsó pillanatban sapkát és kesztyűket is bedobáltunk a hátizsákba, végig nagy szükség volt rá! A folyóvölgyből merőlegesen kanyarodik fel az út pár száz méter után balra és lankásan emelkedik a terep a tóig. (ide eljutni kb 50-60 perc) Itt a tónál a köveken ideális a helyszín egy teázásra vagy piknikre...főleg, hogy erőt is meríthetünk a következő etapra, mert innen kezd meredekebben emelkedni az út a Tonelagee csúcsáig. Szerintem egyáltalán nem vészes emelkedőről van szó ugyan, de lehet, hogy mi a Dolomitok törmeléklejtőin edződve már megszoktuk az erős, nagyon is hosszan tartó szintemelkedéseket...:) Ez ahhoz képest csak egy rövidebb meredek szakasz, de mindenképpen bokát próbáló.

dsc_1066.JPG

dsc08462.JPG

dsc08471.JPG

Tiszta időben a látvány az egész út alatt lenyűgöző a Wicklow-hegység laposan elnyúló, barnás vonulataira, a Tonelagee csúcsáról pedig előtérben a szabályos szív alakú Lough Ouler-rel egészen különleges. Nagyon romantikus terep lehet, ha valaki térdre ereszkedne a szerelme előtt a szív alakú tónál (a tőzeglápban botladozva garantáltan így is - úgy is meg fogja tenni az út során! haha::)).

dsc_1125.JPG

dsc_1139.JPG

Ideális körülmények között 2,5 óra alatt is már teljesíthető, a kényelmes tempó inkább 3 óra. Nekünk 4 óra volt piknikkel, gyerekekkel, erős széllel és nagyon élveztük. Rengeteg birka, néhány őz, hatalmas szabad terek mindenfelé... A Glenmacnass felé vezető ösvényt vissza a hegyről ugyan szintén érzésre találtuk csak meg, és irányban egyszerűen belőttük a parkoló melletti erdősáv zöld csíkját a magasból. A tőzeges részen ezen a déli oldalon nehezebb volt a haladás, tele a zsámbékok és fűben megbújó rejtett lyukakkal a lábunk alatt...Nedves és mocsaras terep kétségtelenül, ha nem figyelünk, hova lépünk, sőt sokszor akkor is!

dsc08480.JPG

dsc08481.JPG

Egyértelműen kifáradtunk a végére, jólesően kiszívott a levegő, az elemek, és a folyamatosan fújó erős szél is kétségtelenül megtette a hatását...! És mi is lehetne annál szívet melengetőbb, mint utána beülni az első utunkba eső pubba és átmelegedni kivül-belül a zenével és csak bambulni ki a fejünkből a kandalló mellett:)..na jó, kivételesen egy pohár "hot whiskey" társaságában:)

 

Megközelítés: Dublinból az R115-os úton (Military Road) követve a Sally Gap jelzést. A hágótól tovább az R115-ön egészen egy nagy parkolóig (jobb kéz fele). A vízesés innen nem látszik, ahhoz tovább kell menni az úton pár száz métert még. Vagy másik verzió: lehet jönni Dublinból Glendalough fele is, csak még előtte az R115-ösre felkanyarodni, akkor a vízesést (legelső fotó) látjuk meg szemben először és utána nem sokkal bal kéz felé találjuk majd egy kanyar után a parkolót.

dsc_1162.JPG

dsc_1150.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://keltavandor.blog.hu/api/trackback/id/tr4811938687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pafranyoskert 2016.11.10. 09:45:04

Kedves Kelta Vándor! Nagyon szeretem ezt a blogot. Sokfelé jártunk mi is Írországban, és több helyszínt ennek a blognak köszönhetően fedeztünk fel. Idén nyár elején "beletört a bicskánk" a "szivecskés" tó felfedezésébe, nem találtuk meg az utat. A parkoló Dublinhoz első szélén - az erdő mellett - indultunk neki a buckáknak, sokat csetlettünk, botlottunk :) Több ösvényt is találtunk, de mind elfogytak. Nem jártunk sikerrel. Örülnénk, ha tudnátok abban segíteni, hogy legközelebb hol vágjunk neki pontosan, vagy megerősíteni, ha jó irányba indultunk esetleg. Köszönjük szépen! :)

Kelta Vándor 2016.11.10. 16:45:55

@pafranyoskert: Sziasztok, nagyon orulok, hogy hasznaljatok a blogot a sajat kirandulasaitokhoz is, akkor nem hiaba irogatunk:) Nagyon koszonjuk a kedves visszajelzest!!
a turarol: Nem csodalom, hogy feladtatok, mert a Tonelagee-turat nem igazan segitik jelzesek (vagy csak en nem lattam?) es ha oszinte vagyok, a kort csak 40%-ban csinaltuk a jelolt uton mi is. Mint fent irtam, mi oramutato jarasaval ellentetesen mentunk korbe, akkor a patak mellett kell menni jodarabig (terkepen latszik is ), tajekozodasul az segit valamelyest a legelso szakaszon. Szerintem mkeppen vigyetek magatokkal reszletes turaleirast, turistaterkepet vagy telefonon googlemapset, hogy az iranyokat/tavokat be tudjatok loni, es akkor az sem zavar, ha nem a jelolt reszen mentek. Mi pl maris az elso 30m utan letertunk az utrol vhogyan (eltunt es kesz) es csak jo 40 perc utan csatlakoztunk be ujra akkor mar a to fele vezeto osvenybe a lankas domboldalon. Az segitett, h fentrol lattuk, hogy arra mennek kirandulok elottunk es toronyirant megkerestuk az osvenyt es rafordultunk. A toig es a totol a csucsra is onnan mar egesz egyertelmuen kitaposott es kovetheto volt. Hat nem tudom, ezzel segitettem-e:) Jo turazast Nektek! (Ha meg van vmi jo tura5let, amirol itt a blogon nem irtunk, nyugodtan irjatok meg nekunk ti is!)