James Joyce (1882–1941) nevét biztosan mindenki ismeri már, így nem hinném, hogy különösebb bemutatásra szorulna. Aki kicsit is jártas a XX. századi világirodalomban, sokat hallhatott már az ír származású angol íróról. Ugyanakkor Joyce élete és munkássága olyan komplex, hogy a hozzáértőkre bíznám a részletesebb bemutatást. Ez például egy nagyon érdekes összefoglalója magán- és irodalmi életútjának: http://mek.niif.hu/01300/01391/html/vilag171.htm .
Maga a múzeumnak otthont adó épület maga is egy Martello-torony, ahol az író mindössze csak 6 éjszakát töltött el 1904-ben (szeptember 9-14) egyetemi barátjával, Oliver St John Gogarty-val. Magát a tornyot 1904-ben állítólag Gogarty bérelte ki mindössze évi 8 (!)fontért. Célja az volt, hogy Dublinon kívül, a konzervatív irodalmi köröktől távol létesítsen egy új művészeti műhelyt és a közös alkotás kedvéért hívta meg ide JJ-t is, aki egyébként állandó pénz- és lakáshiányban szenvedett. Egy bulizósabb éjszakájukon egy másik "vendég" lövöldözni kezdett és kis híjján eltalálta Joyce-ot, aki úgy megsértődött, hogy azonnal összepakolt és továbbállt. Állítólag gyalogosan ment be a városba (majd nem sokkal ezután Párizsig meg sem állt). Az incidens ihletet is adhatott, mert híres Ulysees című regényének (1922-ben Párizsban jelent meg) nyitójeleneteit ezutáni nap reggel írta meg és éppen itt játszódik a toronynál. A torony ma múzeumként funkcionál és Joyce néhány egykori használati tárgyát is bemutatja.
Az Ulysses minden idők talán legvitatottabb regénye, Joyce Homérosz Odüsszeiájának hőseit teszi át a huszadik századi Dublinba, élve a paródia eszközeivel. A bátor görög hőst egy Leopold Bloom nevű hétköznapi reklámügynök testesíti meg, fiát, Télemakhoszt pedig egy művelt, ám a valóságtól elrugaszkodott széplélek, Stephen Dedalus (maga Joyce). A regény egyetlen nap (1904. június 16) történéseit, illetve főleg Leopold Bloom bolyongását követi végig, bőven spékelve a főhős emlékeivel, benyomásaival, de mivel lényege az ún. gondolatfolyam alkalmazása, a belső monológ uralma, így egyetlen napban az egész élet feltárul. Külön érdekesség, hogy Buch Mulligan alakjában Joyce barátját, Gogartyt tette amúgy halhatatlanná.
A Forty Foot fürdőhely Sandycove-nál a James Joyce Martello-toronnyal
James Joyce jelentősége elsősorban az új irodalmi technikák alkalmazásában és sajátos nyelvhasználatában rejlik. Emlékének ápolására világszerte Joyce-klubok működnek. A főhős, Leopold Bloom után elnevezett Bloomsdayen, vagyis minden év június 16-án Joyce-rajongók sokasága lepi el a környéket. (A valóságban Joyce amúgy pont ezen a napon találkozott élete nagy szerelmével, akit később feleségül vett.) A dublini Joyce-rajongók évente megünneplik e napot, és egész Európából érkeznek „zarándokok”. És hogy mi a program?
Dublinban a hagyományos turistatérkép mellett egy speciális Ulysses-térkép is kapható, amelyen bejelölték Leopold Bloom regénybeli útvonalát – a hentesboltot, kocsmát, temetőt, könyvtárat és az összes további helyszínt. A turisták végigjárhatják a huszadik századi dublini Odüsszeusz útját, az egyes helyszíneket, és mindenütt elhangzik egy-egy vonatkozó részlet a regényből. Az igazi Joyce-rajongók természetesen korabeli öltözetben, illetve az író által különösen kedvelt keménykalapban, világos vászonzakóban és drótkeretes szemüvegben vonulgatnak.
Nem véletlen, hogy dubliniak valóságos ipart építettek a Joyce-kultuszra, annak ellenére, hogy ez a mintegy ezer oldalas kötet az évtizedek alatt sokak szemében „az olvashatatlan regény” címet kapta, aminek oka, hogy írója egy újfajta nyelvvel kísérletezett benne: a valós események és a főhős agyában lejátszódó folyamatok sajátos vegyítésével.
Na és mi köze ennek az egésznek decemberhez?? Hát persze, a lényeg majdnem lemaradt, pedig csak a helyszín a közös: minden karácsonykor, dec 25-én Írország-szerte már kora reggeltől mindenre elszánt emberek sokasága lepi el a tengerpartokat, hogy megmártózzanak a hűsnél is sokkal-sokkal hűvösebb (nekem elhihetitek!) habokban. Itt a Joyce-Martello-torony közelében megbújó öbölben van az egyik legnépszerűbb karácsonyi fürdőhely (40 Foot, Sandycove), de egész télen kijárnak a helyi úszók egy kis mártózásra, így ha csillapíthatatlan vágyat éreztek egy jéghideg úszásra, nem kell feltétlenül karácsonyig várni...:) Igazából mi is ott leszünk idén (megint), szóval jöttök?? Valaki??
*********
Referenciák, források, további információ az alábbi linkeken:
Egri Péter: James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség, Akadémiai Kiadó, Bp., 1967
http://cultura.hu/kultura/james-joyce-tortenete/
https://hu.wikipedia.org/wiki/James_Joyce
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-12-osztaly/james-joyce/james-joyce-elete-muvei
http://ujszo.com/napilap/kultura/2011/06/16/bloomsday-a-viragzas-napja
